Yeh, I know

Nos tudom, megint eltűntem egy időre. De mivel ez az utolsó évem, amit a tanulással töltök, így arra készülök ezerrel. Igen tudom, hogy a napokban úgy tűnt, mintha az egész blogot töröltem volna, de nem. Csak privátba helyeztem, ami tudom néhány embert megijeszthetett, de ezt azért tettem, mert így valamilyen szinten a lelkem nyugodtabb. Hogy miért? Csak azért mert így, hogy privátban van nincs az a teher a vállamon, hogy valamit össze kell csapnom nektek, pedig tudom jól, hogy ezt nem érdemlitek meg, főleg azok az olvasóim nem, akik már 5 éve követnek. Amiért annyi hálával tartozok. Szinte hihetetlen, hogy ez a blog már 5 éves és igaz immel-ámmal, de működik. Sok olyan blogot látok, ami nem megy már és ez nekem kicsit felfoghatatlan. Hisz, igaz ezzel csak én vagyok így, de számomra az írás, legyen az bármilyen sztori, nos engem az írás 100%-an megnyugtat. Vissza az eredeti témához. A blog minden esetre ez után privátba fog újra kerülni és minden bizonnyal az érettségi végéig biztosan nem is fog nyilvánossá válni. Infókat, ha lesz valami a blog Facebookos oldalán fogtok találni, amit itt találtok meg. Tudom, hogy már vagy ezerszer eltűntem és vagy szóltam róla vagy nem, de most nekem az ezerszer fontosabb, hogy meglegyen az érettségim, így minden egyéb foglalkozást hanyagolok, leszámítva a munkámat, amit muszáj csinálnom a saját szükségleteim miatt. Szóval jövő héten újra privátba kerül a blog és majd olyan július környékén lesz újra olvasható. Reményeim szerint új részekkel térek vissza.

Nem sok reménnyel, de lehetséges, hogy nem csak az újonnan megszületett történetnél fogok jelentkezni új részekkel, hanem az eredeti Hablaty új élete sárkányokkal is. De ez még csak egy hatalmas HA. Ezt nem ígérem biztosra, de majd megpróbálom.
Még egyszer arra hívnám fel a figyelmeteket, akik olvasnak még, hogy a Facebookos oldalt nézik, mert oda fognak kikerülni infók az elkövetkezendő hónapokban.

Így utólag szeretnék nektek boldog Új Évet Kívánni nektek és hatalmas hálával tartozok nektek az ennyi évnyi kitartás és támogatás miatt. Nem is értem, hogy érdemlem meg a blog felé nyújtott hűségeteket. Ez pedig melegséggel tölti el a szívem. Tényleg hatalmas hálával tartozok nektek. Nagyon, de tényleg nagyon szépen köszönöm nektek ezt az 5 évet és a kitartást, pedig tényleg nem érdemlem meg, hogy ennyiszer ennyi időre való eltűnés után ezt megkapjam.

Reményeim szerint hatalmas ihlettel és energia bombával tudok indulni az érettségi után és nem lesznek gondjaim addig, míg tényleg úgy nem döntök, itt az ideje mondhatni az életem munkáját befejezni. Az ihlet pedig remélem megtámad, majd mikor megnézem Februárban a 3. és egyben utolsó rész.

Nem utolsó sorban, lehetséges lesz, hogy kijavítom a hibáimat, amiket az elején tettem az írásomban, szóval, ha újra nyilvános lesz a blog nyártól ne lepődjetek meg, hogy a 2014-es részek 2019-es dátumra kerülnek át, mert imádott szokása ez nálam a Bloggernek. Szeretném a múltbéli bejegyzéseket a mai írási színvonalamra felhozni, szóval ez a privát időszak alatt arra is sor fog kerülni, hogy átírjam a legelejétől a történetemet. Szeretnék, majd egyszer úgy vissza tévedni évek múlva ide, hogy büszke legyek arra, hogy igen 14 évesen ezt csináltam és igen ki kellett javítani, mert valljuk meg szánalmas volt a fogalmazási és helyesírási rutinom és ezt úgy érzem muszáj kijavítanom.

Köszönöm a megértéseteket és kitartásotokat.
Figyeljétek a Facebook oldalt, ahol infók lesznek legalább havonta, de ez még nem tudom,  de mindenképp az figyeljétek jövőhéttől kezdve.
Amint túl vagyok az érettségin és nem nyomja a vállamat a tanulás, újra neki vágok a dolognak.
Mindenkinek sok sikert az élethez, addig míg nem jelentkezek újra és minden menjen a legnagyobb rendben. :)

Facebook