Íme a falunk.
Robusztus annyi biztos. És már 7 ember öltő óta itt áll és mégis minden háza vadonat új. Lehet itt halászni, vadászni vagy akár a nap lemenetében gyönyörködni, csak egy gond van. A kártevők. Más népeknél olyan kártevők vannak, mint például a szúnyogok vagy az egerek. De itt Hibbanton sárkányok vannak.
A nevem Hablaty. Jobb is lehetne, hát mégse az. A szülök azt hiszik egy ocsmány név elijeszti a tórollokat. A faluban sokak mondják azt, hogy ez a név nagyon is illik rám. Igaz két bal lábas vagyok, gyenge meg hasonlok, de mégse kell alá becsülni engem se. Termetes Pléhpofa a törzsfőnők plusz az apám, szóval így se könnyebb az életem. Ha sárkányölésről van szó akkor én mindig felsülök és kapom a leszólásokat, mint amiket eddig kapok nem lenne elég.
Ma is, mint mindig portya volt. Most, mint mindig a kovács műhelybe kellett mennem inaskodni. Segiteni a beszólogatós behemótnak a cserélhetős pracliaval, vagyis Bélhangosnak. Egész életem azt hiszem ez a beszólogatós behemót vigyázott rám, mivel apám nem igazán ért arra rá, hogy a fiára egy kis időt töltsön. De ez már nem is lesz másképp. Sose lesz igazán büszke rám.
A mai portyán is, mint mindegyiken amit eddig megéltem mindig ugyan azt a házat kapja telibe a tűz. Nem értem, hogy azok akik ott laknak miért nem költöznek el egy másikba és hagyják azt a sárkányoknak tűz fogónak. De ezt sose fogom meg érteni, mivel nem vagyok a falu teljes tagja. Max. akkor ha megölök egy sárkányt, de én halnék meg előbb, mint a sárkány. Ebben teljesen biztos vagyok. Szóval most is tűzbe borult az a ház és a srácok indultak eloltani, mint mindig. A tűzoltó csapatba benne vannak az ikrek, az az Kőfej és Fafej, Takonypóc, Halvér. És Astrid. Nekik sokkal menőbb munkájuk van, mint nekem. Az utóbbi időben nem nagyon hagyják, hogy kimenjek sárkányt ölni. Már sokszor próbáltam és mindig rosszul csináltam valamit. Belőlem tutira nem lesz sárkányölő viking.
A sárkányok közül igen csak lehetne válogatni. Ott vannak például a Siklósárkányok.
Ma is, mint mindig portya volt. Most, mint mindig a kovács műhelybe kellett mennem inaskodni. Segiteni a beszólogatós behemótnak a cserélhetős pracliaval, vagyis Bélhangosnak. Egész életem azt hiszem ez a beszólogatós behemót vigyázott rám, mivel apám nem igazán ért arra rá, hogy a fiára egy kis időt töltsön. De ez már nem is lesz másképp. Sose lesz igazán büszke rám.
A mai portyán is, mint mindegyiken amit eddig megéltem mindig ugyan azt a házat kapja telibe a tűz. Nem értem, hogy azok akik ott laknak miért nem költöznek el egy másikba és hagyják azt a sárkányoknak tűz fogónak. De ezt sose fogom meg érteni, mivel nem vagyok a falu teljes tagja. Max. akkor ha megölök egy sárkányt, de én halnék meg előbb, mint a sárkány. Ebben teljesen biztos vagyok. Szóval most is tűzbe borult az a ház és a srácok indultak eloltani, mint mindig. A tűzoltó csapatba benne vannak az ikrek, az az Kőfej és Fafej, Takonypóc, Halvér. És Astrid. Nekik sokkal menőbb munkájuk van, mint nekem. Az utóbbi időben nem nagyon hagyják, hogy kimenjek sárkányt ölni. Már sokszor próbáltam és mindig rosszul csináltam valamit. Belőlem tutira nem lesz sárkányölő viking.
A sárkányok közül igen csak lehetne válogatni. Ott vannak például a Siklósárkányok.
Ha egy ilyet leszedek arra biztosan felfigyelnének. A Gronkellek kemény diók.
Ha egy olyat leszednék tutira lenne csajom. A Cipzárhát.
Dupla fejjel kétszer annyi elismerést kapnék. Ott van még a Szörnyen nagy rémség.
Meg van az csúnya szokása, hogy lángba borítja magát. Egy ilyet csak a legjobb vikingek tudnak leszedni. De a legbecsesebb sárkány az amelyiket még senki se látta. Éjfúriának hívjuk.
Soha senki nem látott és nem ölt még Éjfúriát. Ezért leszek én az első. Ez az egyetlen sárkány ami nem lop ételt, sose mutatja magát és sose téveszt célt. Bélhangosnak ki kellett mennie a műhelyből így én kaptam az alkalmon és elindultam a hálóvető találmányomat és az utolsó éppen álló fáklya felé indultam. Miközben arra rohantam mindenki rám kiabált, hogy mennek vissza, de nem hallattam rájuk. Rohantam a szirtig ahonnan jó rálátás volt a fáklyára. Vártam, de nem kellet sokat várnom arra, hogy a sárkány megjelenjen. Ahogy fáklyára lőtt én is lőttem, hátra estem, de a háló eltalálta a sárkányt. Sose voltam még ennyire boldog, de hamar véget ért, mert egy sárkány rám támadt. Nem tudtam mást tenni csak futni az életemért. Csak az én sorsom olyan, hogy még a szerencsémet egy pillanat múlva szerencsétlenség követi. Ennek így kell történnie. Menekültem a legközelebbi fáklya mögé, de azt felgyújtotta. Még nagyobb pechemre apám jött segíteni, akkor inkább evett volna meg a sárkány, mint hogy apám leszidását hallgassam. Nálam szerencsétlenebb viking soha nem volt Hibbanton abba biztos vagyok. Elkezdtem magyarázni, hogy lelőttem egy Éjfúriát, de hit nekem valaki. Nem soha senki nem hisz nekem. Apám, mint mindig elkezdet leszidni aztán haza küldött Bélhangossal. Ez jellemző. Nem tud 5 percet a fiára száni azért, hogy meghallgassa. Haza küldött, de én nem maradtam otthon inkább elmentem megkeresni a sárkányt amit lelőttem.......
FOLYTATJUK........
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése