Hablaty új élete 95. fejezet

A többiek jóval lemaradtak tőlünk. Fogatlan minél előbb oda akart érni, de próbálta visszafogni, hogy a srácok ne tévedjenek el. Ha egyedül mennénk, akkor biztosan nem úsznánk meg Igor ellen ezt az ütközetet. Egyszer találkoztam vele, de abba is majdnem belehaltam, csapatban erősebbek vagyunk, de azt nem tudom, hogy ők mennyien lesznek. Azt remélem, hogy nem lesznek sokan. De ebben se nagyon bízok. Végül sikerült Fogatlant annyira visszafognom, hogy a többiek utolértek minket.
- És ha odaérünk mi a terv? - kérdezte Takonypóc.
- Megpróbáljuk a lehető legtöbb éjfúriát megmenteni. - mondtam.
- De Bork feljegyzései azt írják, hogy más sárkányokkal ellenségesek. - szólalt meg Halvér.
- Nem ellenségesek. A természetes ösztöneiket követik, miszerint próbálják irányítani a sárkányokat, hisz az eredeti Alfa faj. - mondtam. - De Fogatlan itt van és rá hallgatniuk kell, mert ő az alfa és egy sárkány se szegülhet az alfa akaratával.
Erre Fogatlan felkapta a fejét és összehúzta a szemeit.

- Jó, egy sárkányt kivéve. - javítottam ki magam.
- Ezt lefordítanád. - kérdte Fafej.
- Majd máskor. - mondtam. - Most fontosabb dolgunk is van.
- Tegyük fel, hogy ez az Igor ott van már, akkor is tartjuk magunkat a tervhez? - kérdezte Astrid.
- Az éjfúriák a legfontosabbak. Nem pusztulhat így ki a faj. - mondtam.
- Tehát lényegében ugyan az a terv bármilyen esetben. - mondta Astrid.
- Egyértelműen. - mondtam. - És remélem sikerrel járunk. - motyogtam magam elé.
Lassan közeledtünk a szigethez, ami bennem egy egyre növekvő feszültséget váltott ki. Nem akarok arra gondolni, hogy talán már elkéstünk, de hisz ez is egy opció, de erre még gondolni is rossz. Igor nem pusztíthatja el az éjfúriákat. Akkor nem csak Thyra bukna el, hanem én is. De én nem akarok kudarcot vallani, nem akarok a régi Hablaty lenni. Mert az leszek, ha elbukok.
Az út csendben telt, vagyis az én részemről. Próbáltam felkészülni arra ami következni fog. Villámon és Fogatlanon kívül és persze azon a másik két éjfúrián kívül most látok úgy teljességében, a saját élő helyén, ami el fog pusztulni, de akkor is az a fontos, hogy éjfúriákat látok. Talán egy 20 perccel később már a szigetnél voltunk. Nem volt ott senki csak az éjfúriák, szerencsére. Bár nem tudom eldönteni, hogy a többieket vagy Fogatlant nem fogadták jól. Hátra néztem a többikre és már tudtam is miért lettek az éjfúriák olyanok, amilyenek. Igor hajói közeledtek a szigethez.

Szinte csak percekkel előztük meg őket. Leszálltam Fogatlanról, ahogy a többiek is a sárkányaikról. Viszont egy pillanat alatt minden éjfúria szeme Fogatlanra villant, aki a múltkorival ellenben most kihúzta magát. Állta a többi éjfúria gyilkos tekintetét. Főleg mikor azok a gyilkos szemek rám ugrottak, a régi énem az tuti összetojta volna magát, de nem csak kérdőn néztem a sárkányokra. Ellenben Fogatlan. Nála beindult a védő ösztöne, miszerint bármitől megvéd. Sőt szerintem lassan már alfa üzemmódba is átfog csapni. Amivel igyekezhetne, hisz a hajók közelednek.
- Fogatlan. - mondtam, de ő nem nézett rám, így is tudja mit kell tennie. Én viszont a többiekhez fordultam. - A hajókat kellene feltartozótani, de a nyilakkal vigyázattok. Sárkánygumóba van bele mártva. A sárkányok megzavarodnak tőle. - mondtam.
- Kitalálom így találkoztál te is velük. - szólalt meg Takonypóc.
- Mesékre később is lesz idő. - mondtam. - Figyeljetek oda!
Bólintottak, majd felültek a sárkányokra, mi meg ott maradtunk Fogatlannal. Fogatlan épp egy másik éjfúriával szemezett, aki nem nagyon akart vele megbarátkozni, gondolom ő a vezérük. És mi lett Fogatlan anyával?
- Pajti. - szóltam Fogatlanra.
Leült, de továbbra is barátságtalanul morgott a másikra. Ez annyit tesz nála, ha csak baja esik véged. Ha sikerül megszelídítenem a vezérüket, akkor csak követik egy másik szigetre, oda ahol békében lesznek. Messze az ellenségeiktől. Közelebb léptem a másik sárkányhoz, mire az morogni kezdett.
- Jól van, semmi baj. - mondtam. - Akkor maradok itt. - emeltem fel a kezem, majd kinyújtottam felé.

Elfordítottam a fejem és vártam a csodára, de semmi se történt. Felnéztem, de a sárkány nem volt ott, ahogy a többség se. De miért is csodálkozok menekülnek, hisz a főhajó már a parton van és az emberek le is szálltak róla. Igorral az élen. Fogatlan elé álltam, hogy megvédjem tőle.

- Hablaty, milyen rég láttalak. Ahogyan a sárkány barátodat is. Ugye jól vagy? - kérdezte.
Esküszöm, mintha egy ember méretű patkányt látnék magam előtt, aki mindenféle ékszerrel van tele aggatva.
- Egészen eddig jól voltam. - mondtam.
- Badar dolog volt a barátaidat a hajóim ellen küldeni. Viggo nyilaival szembe nincs esélyük a sárkányoknak, de azok nem is annyira értékesek, mint a te sárkányod. - mondta.
- Hogy mi? - kérdeztem.
- Hallottam a pletykákat, hogy a te sárkányod az alfa. - mondta.
- Honnan? - tört ki a kérdés belőlem.
- Van egy közös ismerősünk, akit nagyon jó ismersz. - mondta.
- Drago? - kérdeztem.
- Okos fiú. - mondta és közeledett felénk. - Kár, hogy a másikotok olyan ostoba és nem a feladatát követi, hanem a szívét. De te gondolom okosabb vagy nála.
Fogatlan morgása erőteljesebb lett, majd elnémult. Hátra néztem, de Fogatlan sehol se volt. Remélem valami terve van és azért hagyott itt.
- Keressétek meg a sárkány. - adta ki a parancsot. - A fiúval pedig végezetek.
Hátráltam, de tök mindegy hattal nem bírok el. Már túl közel voltak, amikor Fogatlan beugrott elém, ami miatt eltaknyoltam, de Fogatlan a katonától védett. És ragyogott.

Eget rengető üvöltést hallatott. Ez körülbelül annyit tesz ki, hogy még egy lépés és nektek annyi. Sose szereti ha bajom van. Az emberek eltűntek, csak Igor maradt ott és Fogatlan vele nézett farkasszemet. A nyakán az ér kidülledt a félelemtől. Nem akarom tudni, hogy Fogatlan miért lett ilyen, de ha megöli nem tudom, hogy jobb lesz nekünk. De talán az lenne a legjobb. Fogatlan olyan lendülettel ugrott el tőlem, hogy lökött rajtam egyet, aminek az lett a vége, hogy valamibe bevágtam a fejem és elvesztettem az eszméletemet.
Mikor felébredtem Fogatlan és Astrid hajolt fölém. Nem tudom melyikük könnyebbült meg jobban, hogy felébredtem, de ha tippelnem kellene akkor Fogatlant mondanám. Egy mivel részben szegény miatt vesztettem el az eszméletem, de mondjuk azért, mert engem akart megvédeni. Feltápászkodtam a földről és a többiekre néztem.
- Igor hova lett? És a hajók? - kérdeztem.
- Elmenekültem, mikor Fogatlan elkezdett ragyogni. - mondta Takonypóc.
- De? - kérdeztem.
- Van valami aminek nem fogsz örülni. - mondta Halvér.
- És mi az? - tettem fel a kérdést.
- Igor két irányból támad, így az arra menekvő éjfúriák nem tudtak elmenekülni. - mondta Astrid. - Kevesen maradtak.
- Mennyien? - kérdeztem
- Fogatlant és Villámot leszámítva hat. - mondta Halvér. - És egy tojás.
- El kell vinnem őket innen. - mondtam és indultam Fogatlanhoz.
- Hablaty. - kapta el a kezem Astrid. - Már rég elmentek innen. Gondolom Fogatlan küldte el őket. Már messze járnak innen.
- De utánuk kell menn..
- Figyelj szerintem jobb nekik, hogy senki se tudja hol vannak. Legalább egy ilyen nem fordulhat elő még egyszer. - mondta Astrid.
- De tennem kell valamit. - mondtam és Fogatlanhoz mentem, felültem rá és már mentünk is.
Hallottam, ahogy a srácok utánam kiabálnak, de nem álltam meg. A felhők közé menekültem, ahol Sárkányszirt felé vettem az utam. Az út részében gondolkodtam. Elbuktam. Nem tudtam az éjfúriákat megmenteni. Elbuktam. Nem tettem meg azt amit elvártak tőlem. Nem vagyok méltó arra, hogy Odin örököse legyek, hisz még mindig ugyan az a két ballábas, ügyetlen és felelőtlen Hablaty vagyok. Nem vagyok jó semmire se, hisz ennyit se tudtam megtenni. Mérgemben felordítottam és hátra dőltem Fogatlan nyergében.

- Nem vagyok jó semmire. - mondtam Fogatlannak. - Még azt se tudom teljesíteni amivel apám megbíz, hogy tudnám a világot kibékíteni a sárkányokkal. És Hibbantot, hogy tudnám vezetni, ha az ikrekkel se bírok el. Nem való ez nekem. Elbuktam Fogatlan. - simogattam meg az oldalát. - Nem tettem meg... nem tudtam megtenni amit elvártak tőlem. Nem vagyok méltó Odin örökösének.
Fogatlan morgott, ami bennem olyasmi érzés keltett, mintha azt mondaná, hogy nincs igazam. De most nem érzem úgy, hogy érdemes lennék bármire is. Lassan elértük Sárkányszirtet, ahol már a magasból látszott, hogy az emberek a falu újjá építésén dolgoznak. Viggo csak még jobban kihúzta nálam a gyufát. Leszálltam a faluban vagyis ami maradt belőle és Haroldot kezdtem el keresni. Aki mindennek a sűrűjében volt.
- Segítsek valamiben? - tettem a vállára a kezem.
- Megkereshetnéd Thyrát. - mondta.
- Tudom, de már tervben van. - mondtam. - De most komolyan? Segítsek?
- Nem kell, megoldjuk. Jobb ha haza mész. - mondta.
- Harold, megígérem, hogy a húgodat visszahozom és Viggo megfizet ezért. - mondtam komolyan.
- Azt megköszönném. - mondta.
- Nem csak az az egyetlen dolog amit tett. - mondtam.
- Miért mit tett? - kérdezte.
- Igornak kiadta az éjfúriákat és most összességében van 10 éjfúria egy szigetnyiből. - mondtam.
- Nem buktál el Hablaty. - mondta és a vállamra tette ő is a kezét.
Honnan tudta, hogy erre gondolok még most is.
- Thyra is követett el hibákat, de nem adta fel és neked se kellene. Ha már azt a megmaradt 10 éjfúriát megtudod védeni a végleges kipusztulástól megnyerted a harcodat. - mondta.
- Ebbe eddig bele se gondoltam. - mondtam. - Kösz.
- Ez a legkevesebb azok után amiket tettél értünk. - mondta. - De mi se támaszkodhatunk rád örökre, hisz egy nap te is olyan elfoglalt leszel, mint én. És ha most megbocsájtasz mennem kell.
- Ahogy nekem is. - mondtam, majd visszamentem Fogatlanhoz.
Akit egy kis srác simogatott.
- Bocs kis haver, de nekünk menünk kell. De nem sokára visszajövünk. Remélhetőleg. - mondtam.
- Minden jót, Hablaty. - mondta és elfutott haza.
Igazából jól esett az amit Harold mondott. Valamit megváltoztatott bennem, de nem tudom mit.
- Menjünk haza mi is pajti. - mondtam és megsimogattam. - Astrid biztos aggódik már miattam.
Fogatlan felröppent és elindultunk Hibbant felé. Pár óra alatt visszaértünk a szigetre, vagyis este fele.

Vágytam haza,d e valahogy nem is. Nem érzem, hogy most nekem itt van a helyem, de itt kell lennem. Apa miatt és a feladataim miatt. Itt az ideje, hogy most már Hibbantra figyeljek leginkább. Ha nem tudom hol vannak az éjfúriák biztonságban vannak. Ha szükségük van rám megkeresnek. A Nagyterem előtt szálltunk le Fogatlannal, majd bementünk remélhetőleg észrevétlenül és a srácok asztalához mentem.
- Már kezdtünk aggódni, hogy újabb 3 évre eltűnsz. - szólalt meg Takonypóc.
- Csak kíváncsi voltam valamire. - mondtam és leültem Astrid mellé. - Nem lenne jó ötlet megint elmenni.
- Miért? - kérdezte Takonypóc.
- Feladataim vannak most már. - mondtam.
Astrid kérdőn nézett rám. Még ő se tudja miről beszélek, de nem is baj. Rá ér még, hogy tudják miről van szó. A lényeg, hogy én tudom és apa.
- Viszont lesz még egy dolog amiben segítenetek kell. - mondtam.
- Miben? - kérdezte Fafej.
- Thyrát ki kell szabadítani. - mondtam.
- Reggel indulhatunk is. - mondta Takonypóc, ahogy felállt.
- Nem, ez nem olyan egyszerű. Előbb Viggo táborhelyét kell megtalálnunk és csak utána, ami időbe fog tartani.
- Nem cseng ismerősen a neve. - mondta Hal.
- A népe tulajdona volt a Sárkány Szem. - mondtam. - És vissza akarja kapni, de nem fogja megkaparintani, amíg élek.
- Ne szóld el magad. - mondta Takonypóc.
- A jövőben nem tervezek ezen kívül semmi öngyilkos akciót. - mondtam. - Viszont a nyilakkal vigyázni kell. Páncél kell a sárkányoknak. Nem tudjátok merre van a Sikoltó halál?
- Te megőrültél. - mondta Astrid.
- Az már egyszer biztos. - mondta Takonypóc.
- Egyáltalán honnan tudsz róla? - kérdezte Hal.
- Mielőtt haza keveredtem végig Hibbant közelében voltam hallottam ezt-azt. - mondtam.
- Viszont nem, nem tudjuk merre van a Sikoltó halál és addig jó nekünk. - mondta Takony.
- De miért is fontos ez neked? - kérdezte Hal.
- A pikkelyén nem hatol át Viggo nyila. Épp úgy, mint a gronkelek bőrén se. - mondtam. - De majd elő kerül. Én viszont megyek.
- De ne is ettél semmit. - mondta Astrid.
- A mai nap után szerinted képes lennék enni? - kérdeztem hátra fordulva.
- Nem. - mondta.
- Pontosan. - mondtam és tovább mentem. - Holnap találkozunk.
- De miért? - kérdezte Fafej, ahogy hallottam.
Hallottam még a többiek felnyögését, de utána már csak az emberek morgását hallottam. Lefele menet összeütköztem valakivel. És az a valaki az ütközéstől eltaknyolt.

Ott vagyunk a topban még most is

Hát gyerekek Facebookoztam egy kicsit és erre találtam az előbb

http://www.mafab.hu/article/toplista-a-legjobb-sarkanyos-filmek-18

Azért még mindig ott vagyunk az topban és nem is a vonal alatt, hanem az első helyen.

Na erre nekem a reakcióm nagy volt alig egy perce. 

Valami ilyesmi 

meg ilyen

a macska meg így nézett rám

Na, de mit tegyek ha ez még most is olyan jó hír 1. helyen még most is a sárkányos filmek közül. Ezt nektek fikázok. Bocs, hogy nem rész, de ezt muszáj voltam megosztani veletek :D

Viszont este fele már lesz is rész :D

Dagur tetoválása

Nos kerestem a következő részhez a képeket és ezt találtam.

Nos igen ez Dagur tetoválása, amit valahogy az alatt a 3 év alatt, amit a börtönben töltött vagy még az előtt varratta magára, de hogy azt nem tudom, de sikerült.

Szóval ez a tetkó igazából neveket sorol fel, vagyis, hogy Dagur kiket akar megölni és ki az az egyetlen aki sikerült.

Az első ami át van húzva azt sehogy se tudom kiolvasni, szóval arról fogalmam sincs ki.

A második és a harmadik Hablaty és Éjfúria, az az Fogatlan. Ezt értjük is miért. Hisz ha nincsenek ők ketten, akkor Dagur nem került volna börtönbe.

A harmadik Alvin, aki szintén érthető okok miatt került fel arra a listára. Alvin tartotta fogva.

A negyedik helyen Astrid áll. De miért? Mi tett Astrid, hogy Dagur meg akarja ölni? (valaki világosítson fel pls.)

Az ötödik helyet Halvér foglalja el. Ezt végképp nem értem.

És az utolsó helyen az áll, hogy Sister, az az húgom, aki nem más, mint Hanga. Aki meg akarta ölni, szóval ez is érthető.

Itt a kép, hogy megnézzétek.

Nos azt hiszem én ezzel végeztem is.

A rész talán holnapra kész lesz, de nem ígérek semmit.

Ha kész lesz, akkor úgy is kirakom rögtön. 

Még mindig nem rész

3 dolog van:

1. Igen, igen tudom, még mindig nem rész, pedig már jöhetne.
Nos egy ici picit megakadtam.
Maga a sztori meg van a fejemben, csak szépen kerek mondatokban nem akar megfogalmazódni és emiatt állok egy kicsit, de igyekszem és hamarosan lesz.

2. Viszont: Addig is míg az nem érkezik arra gondoltam, hogy gyorsan összedobom nektek a Sárkányok könyve kielemzését vagyis a véleményemet róla, ha nem gond. Tudom havonta egyet mondtam, de azzal papíron már félig-meddig megvagyok, mert megnéztem és írtam közben nehogy elfelejtsem.
Szóval arra gondoltam, hogy jöhetne az.
De így is ott van még a sorozat is, amit majd véleményezek. Azt és a többi film véleményével tényleg havonta jelentkezek.

De ha már itt tartok annyit még elárulok, hogy a sorozatot visszafelé kezdem el véleményeztetni. Már mint a 3. évaddal kezdem a most leadott 13 résszel és 5 rész fogok egyszer leírni tömören. Vagyis megpróbálom.

És a 3. 

Mostantól kezdve Facebookon is elérhető lettem, szóval oda is tudtok nekem írni.

Valamint oda is felteszem a kész részeket.

A link:

https://www.facebook.com/hablatyujelete

Kutakodtam egy kicsit!

Nos igen búvárkodtam egy kicsit a Google csodás tárában. Bár nem olyan infok után, ami fontos a filmről vagy másról. (angol tudásom nincs szóval ez kilőve) Hanem ami ide tartozik és nekem fontos. 

Szóval ugye van most ez az ötletem, hogy leírom a véleményemet a filmekről, de utána mi lesz? 

Ott vannak a sorozatok és 4 kis film is.

Oké, oké a kisfilmek csak angolul jelentek meg, de van felirat mindegyikhez.
Szóval, ha tetszik ez az ötlet, írjátok meg oda le, hogy melyiket hozzam majd először a 2. film kivéleményezése után. 
Amúgy azt a véleményes dolgot úgy tervezem, hogy havonta hozok egyet. 
A fejezetek nem tudom, hogy fognak jönni, ahogy ez az összehasonlítós dolog se, de majd kiderül.

Oh és ha valakinek van valamilyen ötlete szereplőre e-malilban írjon nekem (narancsmandarin4@gmail.com)
Várom az ötleteket, amíg nem jelentkezek akármivel, addig is sziasztok.

Hablaty új élete 94 fejezet

És igen nem hétvégén jött az új rész hanem még este.
Mindenkinek jó olvasást és szép álmokat is estére.

*Hablaty*

Már rég felkelt a nap, de Astrid azon kívül, hogy mikor merre menjek nem mondott semmit, ami egy kicsit zavart, mert más beszéd forma nem esett közöttünk. Szóval már vagy két órája volt nap kelte és azóta is csak megállás nélkül megyünk, szó nélkül és fáradt vagyok egy kicsit, de csak megyünk.
- Most komolyan Astrid meddig akarsz még röptetni minket? - kérdeztem hátra fordulva.
- Sokáig. - válaszolta mosolyogva.
Megforgatta a szememet és visszafordultam, hogy az utat figyeljem magunk előtt.
Egy érzés fogott el, hogy nem kellene tovább mennünk, mert baj lesz.
- Astrid biztos, hogy erre kell menni? - kérdeztem.
- Igen. - válaszolta.
- Hát jó. - sóhajtottam.
Fogatlan is feszültebb lett, amit Astrid nem érzett, persze nem ő volt az aki 3 évet töltött Fogatlan nyergében és minden izom rezdülését ismeri. Fogatlan fejére tettem a kezem és megsimogattam azt. Békésen repültünk tovább mikor a semmiből nyílvesszők törtek utat maguknak pontosa felénk.
- Kapaszkodj. - szóltam hátra Astridnak. - Pajti!
Fogatlan elkezdett pörögni és lőni kezdett a felénk közeledő nyilakra.

- Ez meg mi volt? - kérdezte Astrid mögülem.

- Nagyon remélem, hogy nem az amire gondolok. - mondtam.

- Hablaty... 

- Fogatlan, vigyázz. - szóltam neki, de már késő volt.
Egy haló eltalált minket és a víz felé kezdtünk el zuhanni. Hatalmas csobbanással értünk vízbe, de nem voltunk a vízben egy percnél többet. Pillanatok alatt egy hajón voltunk. Egy nagyon is ismerős hajón. Szegény Fogatlant már egy ketrecbe zárták, ahogy minket Astriddal megkötöztek. Félperccel később három ember alakja öltött formát a kabin sötétjében. Mikor kiléptek a fényre csak egy "kicsit" lepődtem meg, vagyis inkább nagyon. Az állam valahol a tenger mélyét súrolhatta, azt hiszem.

Igazából nem lepődtem meg, hogy Rykert[rájke] újra látom, dehogy Dagur és Hanga is vele van azon nagyon. Viszont ha Ryker itt van, akkor Viggo sincs messze. Vagyis inkább túlon túl közel van. 

- Hablaty, tesókám, milyen rég találkoztunk. - mondta Dagur.

- Már kezdelek elfelejteni, de így lehetetlen lesz. - mondtam.

- Hablaty... - kezdte Astrid, de lepisszegtem.

Ő nem ismeri Viggot és Rykert se, de én igen, vagyis inkább valamennyire. De egy biztos élve kellek nekik, mert akkor már rég halott lennék. És tudom is mi miatt kellek nekik. De ne fogom a kezükre játszani soha. Fogatlan és a sárkányok védelme miatt soha. Inkább meghalok. 

- Valaki, már vár rád egy ideje, Hablaty. - mondta Ryker és elindult vissza amerről jött.

- Nagyszerű és ki lehet az? - kérdeztem ironikusan.

- Megvesztél? - kérdezte súgva Astrid.

- Figyelj, hagyd, hogy én beszéljek. Ezek profi sárkényvadászok. Egy véletlenül elejtett szó és végünk. Maradj mögöttem és ne szólj semmit. Kérlek, Astrid. - súgtam vissza.

Dagur és Hanga mögöttünk jöttek, de ők is susogtak valamiről. Bevezettek minket a kapitány kabinjába, ahol Viggo várt ránk, mint egy király.

Lehet, hogy ez az ő hajója, de király sose lesz, legalábbis számunkra.

- Elmehetek, mind. - mondta unottan Viggo. - A lányt zárjátok egy ketrecbe.

- De én mondtam, hogy...

- Azt mondtam mindenki elmehet. - szakította félbe Dagurt. - Kivéve a nagy idomárt.

Kösz a bókot. Astridra néztem, akit kivezettek az ajtón, ami be is záródott rögtön, amint kiléptek. Akkor erről ennyit, más menekülési terv kell.

- Ne törd a fejed menekülési terveken. - szólalt meg Viggo.

- Nem azon töröm a fejem. - válaszoltam.

- Hát akkor? - kérdezte.

- Hogy már megint miért vagyok itt. - mondtam.

- Egyszerű. Add át ami engem és a népemet illet és végleg békén hagyunk titeket. - mondta.

- Hogy mit kellene át adnom? - kérdeztem, mint egy hülye.

- Jajj, Hablaty ne játszd meg a hülyét. Tudom, hogy tudod miről beszélek. Ha jól értesültem Sárkány Szemnek nevezted el. És milyen találó neve van. - mondta. - Mégse kellett volna alábecsülnöm téged.

- Sárkány Szem? Nem semmi ilyen nem rémlik. - mondtam.

- Hát pedig a kis barátod, az a másik, aki éjfúrián repül mindent elmondott töviről-hegyire. A sárkánya fontosabb volt, minthogy mindegyik másik sárkányt és éjfúriát megmentsen. Pedig nem épp ez a feladata Odin két leszármazottjának? - kérdezte.

- Thyra sose tenne ilyet. - mondtam.

- Szóval mégis csak nálad van. - mondta és felállt. - De megtette, Hablaty. Pontos leírást adott arról, hogy az éjfúriák fészke merre van.

- És ha téves helyet mondott? - tettem fel a kérdést.

- Mindjárt megtudjuk. - mondta. - Lássuk csak azt mondta, hogy Délre, kint a Sziget világon túl egy apró sziget Londa-szigetétől nem messze.

Döbbenten néztem magam elé.

 Nem hiszem el, hogy Thyra tényleg megtette. Elárulta Villámot, Fogatlant, az éjfúriákat, engem és Odint.

- Mégse téves helyet adott meg a kis drága. - mondta Viggo. - Igor barátom örülni fog ennek az információnak.

- De a Szem sose lesz a tied. - mondtam, a hangom forrt a dühtől.

- Abban ne legyél olyan biztos. - mondta. - Te is megtörhető vagy, akár csak a lány.

- Sok mindent túl éltem már, ez se lesz kivétel. - vontam vállat.

- És a lány? - kérdezte.

- Ebből, hagy ki Astridot. - mondtam. - Ő nem tud semmiről. És add fel a Sárkány Szem nem lesz sose a tiéd.

- Ha ismernél tudnád, nem állok le míg meg nem szerzem azt, amit akarok. - mondta.

- Ha ismernél tudnád, sose adom fel azt amiben hiszek. - mondtam. - És az per pillanat az, hogy te és minden embered egy nap örökre eltűntök a térképről. Miattam.

- Majd meglátjuk, Hablaty. Addig is gondolkodj el egy kicsit a dolgok álláspontján. - mondta.

- A dolgok sehogy se állnak. - mondtam, ahogy elkezdtek kivezetni a kabinból. - Sose lesz a tied.

Bevittek Fogatlanhoz és Astridhoz. Fogatlan máris nyugodtabb lett, ahogy Astrid is. Aki rögtön a nyakamba akart volna ugrani, de nem engedtem neki.

- Hablaty, kik ezek? És mit akarnak tőled? - kérdezte súgva, bár senki se volt a folyosón, de ezen a hajón semmiben se lennék biztos.

- Viggo és Ryker, sárkányvadászok. Mindent tudnak, bárhol letudnak vadászni az embereikkel egy sárkányt. Semmi se állhat az útjukba, de én nagyon is oda fogok állni. Nem hagyom cserben a sárkányokat. Nem lennék képes rá. - mondtam.

- Habl...

- Bármit kérdenek tőled, ne mondj semmit. Tegyél úgy, mintha semmit se tudnál. Ebbe te nem keveredhetsz bele, ahogy Hibbant se. Maximum csak végső esetben. - mondtam ezt súgva.

Csak bólintott és leült a fal tövébe, ahogy én is és Fogatlan mellénk feküdt. Nem látunk ki, de tudtam mikor kezd el sötétedni. Egy Astrid és Fogatlan is kezdtek fáradtak lenni, ellenben velem. És a katonák közül is egyre többen mentek el a ketrec előtt, fáradtan, de vissza nem láttuk menni őket. Astrid hamar elaludt nekem dőlve, de neki döntöttem a falnak és felálltam, ahogy Fogatlan is. Elsétáltam a ketrec rácsáig, ahol kinéztem. Hirtelen Dagur jelent meg. Fogatlan morogni kezdet, de jeleztem neki, hogy hagyja abba.

- Ugye hiányoztam, Hablaty? - kérdezte.

- Nem mondhatnám. Eszembe se jutottál a legutolsó találkozásunk óta. - mondtam. - Bár hála neked, sok minden egy időre kiesett az emlékeim közül.

- Kár, hogy eszedbe jutott minden. - mondta.
- És, hogy kerültél pont te ilyenek közé, mint Viggo? Többet néztem ki belőled Dagur. Nem hittem, hogy ennyire lealacsonyodik az Ádázok feje. - mondtam.

- Meg kell élni valamiből. És a sárkányvadászat jól fizet, főleg ha utána a Fekete piacra viszed az árut. - mondta.

- De kétlem, hogy mindenről tudnál, ami a hajón folyik. - mondtam. - Például tudod, mit akar tőlem Viggo?

- Nem, de nekem lenne egy jobb kérdésem. Honnan ismered őket? - kérdezte.

- Míg barangoltam egyedül összefutotta velük. Előbb Fogatlan kellett, nekik, de most valami más, ami értékesebb. - mondtam.

- És mi az? - kérdezte.

- Kérdezd meg tőlük. Hátha elmondják. - mondtam.

- És Hanga? - kérdezte.

- Oh, hát ez tetszeni fog. - mondtam, ahogy a rácsra támaszkodtam.

- Miután te, elpusztítottad a húgod otthonát, én és Thyra mentettük meg. És nem értem miért, de ez után is megakart bosszulni, mert azt hitte miattam haltál meg. - mondtam. - Én semmi kép nem tettem volna meg érted a helyében. -sétáltam el a ketrectől ajtajától.

Semmi kedvem ahhoz, hogy a nyakamat szorongassam mikor düh kitörést kap. Bár szerintem, akkor még a rács se állítaná le. Kicsit messzebbről figyeltem a reakcióit, de csalódnom kellett, düh kitörése nem lett. Pedig megnéztem volna Viggo, hogy állítja le Dagurt, amikor düh kitörése van. Azt élmény lenne nézni. Végül Dagur elment és senki se jött oda hozzánk már. Szerencsére. Fogatlan is elaludt, de nem mélyen, éberen aludt. Talán egy óra elteltével már nem járt senki se a hajó azon részén, ahol és a sárkányok voltunk.

- Fogatlan. - szóltam neki, aki rögtön felpattant és odajött hozzám. - Tedd a dolgod.
Tudja mire gondoltam. Az itteni sárkányokra kell ráhatnia anélkül, hogy Viggo rájöjjön, akkor Fogatlan még értékesebb zsákmány lenne neki. Amit nem akarok. 10 perccel később, azt hiszem Fogatlan visszafeküdt.
- Sikerült? - kérdeztem.
Bólintott, majd elaludt újra. Én vele, velük ellentétben nem bírtam aludni, csak az éjfúriák jártak az eszemben. Ha bajuk esik én nem tudok megbocsájtani Thyrának, ahogy magamnak se.
- Hablaty? - kérdezte egy hang az egyik ketrecből.
- Thyra? - kérdeztem vissza.
- Igen. Sajnálom. - mondta.
- Elhiszem. - mondtam. - De Thyra miért? Miért tetted?
- Villámot megölte volna, ha nem mondok semmit. Nem tehettem ez vele. - mondta.
- Azzal amit tettél árultad el. - mondtam. - Inkább haltam volna meg, minthogy beszéljek vagy Fogatlannak baja essen. - mondtam. - Hol van most Villám?
- Itt van velem. - mondta.
- Kijuttatom magunkat innen, ígérem. - mondtam.
- Hablaty, meg tudsz nekem bocsájtani egyszer? - kérdezte.
- Nem tudom. - fordultam el a rácsoktól.
- Megértelek. - mondta. - De nem tudod mit tett, hogy beszéltem.
- Akkor mond el. - mondtam.
- Megölte az apámat, a szemem láttára. Ahogy Lápszirtből se maradt sok. De Haroldnak sikerül újra építenie. - mondta.
- Ígérem kiszabadítom magunka innen. - mondtam. - Most pihenj.
Visszamentem Astridhoz és leültem mellé. Nem bírtam elaludni, ilyen helyzetben nem. Ki kell jutnunk innen, az éjfúriák miatt. Meg kell mentenem őket. Ez az én nagy feladatom, tudom már, de azt nem tudom, hogy jutunk ki innen. Igaz a sárkányok Fogatlan parancsait várják, de azt csak végső esetben használom. De lehet, hogy az lesz az egyetlen megoldás, hogy a sárkányokkal ki tudunk innen törni, de még az se biztos. De ha ki is akarnék törni, az most lenne jó este, mert így mi eltudnánk innen menni. Elkezdtem Astridot bökdösni. Lassan, de felébred.
- Mi van? - kérdezte.
- Elmegyünk. - mondtam.
- Hablaty még is, hogy akarsz innen kijutni? - kérdezte.
- Sárkányokkal. - mondtam. -Fogatlan már... tudod.
- Igen, de akkor is Hablaty...
- A hajó fából van, csak kitudjuk lőni az oldalát. - mondtam.
- Szóval a vízbe akarsz fojtani mindenkit? - kérdezte.
- Kiakarok jutni innen. Aggódok. - mondtam.
- Jó, de nem ér rá? - kérdezte.
- Nem, majd otthon alszol. - mondtam.
Megforgatta a szemét, de felállt.
- Thyra, hallottad? - kérdeztem vakon.
- Igen. - jött a válasz a sötétből.
Felültünk Fogatlanra, majd bólintottam, hogy kiadhatja a parancsot. Sorra hallottam, hogy a sárkányok a falra lőnek és ezzel adtak némi világosságot. Fogatlan is lőni készült, pont olyanra, mint amikor Drago alfáját is kilőtte.

Hallottam a fát reccsenni, de nem tört még ki a helyéről, de azt is hallottam, hogy az emberek fentről megindulnak le.
- Hablaty ez nem fog menni nekünk és a többi sárkánynak se. - mondta Thyra.

- Nem hagylak itt. - mondtam.
- De majd kiszabadítasz, de most hozd helyre azt, mait elrontottam. - mondta.
- Rendben. - mondtam. - Pajti most vagy soha.
Felkészült a következő lövésre, ami egy kisebb darabot kivitt a hajó oldalából. Legalább akkorát, hogy mi kiférjünk. A víz szerencsére nem olyan nagy sugárban tört be a lyukon, mint arra számítottam, szóval a ketrecek nem a hajóaljban vannak.
- Kapaszkodj. - mondtam Astridnak, aki átölelte a derekam. - Menjünk.
Fogatlan kiröppent a lyukon és elindult rögtön a felhők közé. Lentről hallottam, ahogy Dagur dühöng, de ez van. Ismerhetne legalább ő, hogy úgy is kiszabadulok.
- Hibbantra, pajti. Amilyen gyorsan csak tudsz. - mondtam.
Néhány órán át csendben repültünk. Astrid se aludt, mert a szorítása a derekamon egy pillanatra se lazult.
- Miről beszélt Thyra? Mi az amit neked kell helyre hoznod? - kérdezte.
- Ne most Astrid. - mondtam.
- De Hablaty. - akadékoskodott.
Fogatlan miatt nem akarom elmondani most.
- Astrid, kérlek ne. - mondtam megint.
- Tudnom kell ha megint valami halálos hülyeségbe akarsz belefutni. - mondta.
- Elárulta Viggonak, hogy hol vannak az éjfúriák és Igor lehet, hogy odatart már. - böktem ki.
Fogatlan síros hangot adott ki, ami tudom, hogy azt jeleni, hogy fél, hogy mi lesz a fajtársaival.
- Most jobb? - kérdeztem.
- Hablaty. - kezdte.
- El kell mennem segíteni nekik, de nem egyedül megyek. Ti is jöttök. - mondtam.
- De előtte...
- Nem fogok pihenni Astrid. - vágtam közbe. - Lehet, hogy amíg békésen pihenünk, addig egy éjfúria se lesz, amit nem hagyhatok. Nem fordítok hátat nekik, ahogy egykor Hibbanttal is tettem. - mondta.
- Mert ha meghalsz, az nekik jobb lesz? - kérdezte.
- Nem fogok meghalni, ne félts. - mondtam.
Az út tovább része csendben telt. Amint leszálltunk Hibbanton, már pirkadt. Az emberek is kezdtek megjelenni, de csak alig-alig. Apa is köztük volt Klausszal. Ez lesz ám a Boldog Snoggletog az idén, legalább is nekem. Amint megláttak odajöttek hozzánk, vagyis hozzám. Fel se tűnt mikor ment el Astrid. Fogatlan bánatosan bújt oda hozzám. Letérdeltem hozzá és megsimogattam a fejét.
- Nem hagyom, hogy bajuk essen, ígérem pajti. - mondtam és a fejére hajtottam a sajátom.

Közben apáék is odaértek hozzánk.
- Mi a baj, Hablaty? - kérdezte apa.
- Nem maradok sokáig. - mondtam.
- Mert? - kérdezték egyszerre Klausszal.
- Az éjfúriáknak segítenek kell. - mondtam.
- Vannak még éjfúriák? - kérdezte Klaus.
- Egy egész szigetnyi, de ha nem megyek akkor tényleg Fogatlan lesz az utolsó. - mondtam.
- De nem mehetsz egyedül? - kérdezte apa.
- Nem a srácokkal megyek. Nem sokára. Bocs apa, hogy nem leszek itt, de ez fontosabb nekem. - mondtam.
- Rendben. - mondta. - Hova küldjem a többieket?
- A suliba. - mondtam.
Bólintott, majd elment, de Klaus nélkül.
- Jössz? - kérdeztem.
- Persze. - mondta.
Elindultunk a suli felé, csendben.
- És történt valami amíg nem voltunk itt? - kérdeztem, hogy megtörjem a csendet.
- Nem nagyon. Jött az a lány amelyik még elég vikingesnek néz ki és marad. - mondta.
- Mert? - futott ki a számon.
- Elpusztították a faluját és új otthonra van szüksége. - válaszolta.
- És ezt te honnan tudod? - kérdeztem.
- Ő mondta, mert találkozta vele valamikor. - mondta.
- Amúgy mellesleg Boldog Születésnapot. - mondtam.
- Kösz, te vagy eddig az első. - mondta.
- Apa? - kérdeztem.
- Mielőtt leszálltatok csatlakoztam hozzá, de egy szót se válltótunk. - mondta.
- Jól van na. - mondtam.
- És veletek mi történt? - kérdezte.
- Sárkányvadászok. - mondtam. - Akiknek a Sárkányszem kell, de nem adom oda nekik, semmi áron se. De most az éjfúriák a fontosabbak. Helyre kell hoznom, amit Thyra elhibázott, de megértem. Lehet azt mondom, nem tettem volna azt, de én is beszéltem volna, ha a családomról lenne szó. - mondtam.
- Miért mi történt? - kérdezte.
- Megölték az apját csak azért, hogy mindent elmondjon a Szemről és az éjfúriákról, de Fogatlanról nem mondott semmit, szerencsére. Ha Viggo tudná, hogy mi akkor első sorban Fogatlan kellene neki. - mondtam.
- Kegyetlen Viggonak? - kérdezte Klaus és megállt.
- Igen. Ismered? - kérdeztem.
- Néhányszor megjelent a kiképzés helyszínén, hogy okítson minket a sárkányvadászatra. Nem volt valami szimpi pasas. - mondta.
- Sárkányokra vadászik. Miért lenne szimpatikus? - kérdeztem.
- Semmiért. De amint megláttam kerülni akartam, de nem ment, rám volt szállva. Szerintem tényleg örülj, hogy nem te voltál ott, azon a kiképzésen. Viggo tényleg kegyetlen. - mondta.
- Tudom, hallottam róla és egyszer majdnem meg is billózott, mint egy lovat. - mondtam. - De elhiheted nekem sokkal rosszabbak is vannak, mint Viggo.
- Például ez az Igor. - mondta.
- Az Éjfúria Gyilkos. - mondtam. - Előbb kell odaérnünk, mint ő. Talán sikerül elköltöztetnünk az éjfúriákat.
- De ez is csak egy talán. - mondta.
- Igen. - sóhajtottam.
Közben megérkeztünk a suliba is, ahol még nem volt senki. Némán vártunk a többiekre, akik 10 perccel később megjelentek. Először Astrid, majd Takonypóc, Halvér és az ikrek.
- Apád azt mondta dolgunk van. - mondta Takonypóc. - És mi lenne az?
- Akartok látni vad éjfúriákat? - kérdeztem.
- Minek? - jött a kérdés Takonypóctól.
- Mert valaki, vagyis az az Igor nevű pasas a fészkük felé tart, hogy mindegyiket egytől-egyig megölje, de mi ezt megakadályozzuk. - mondtam.
- Szét kell ütni néhány arcot benne vagyok.- mondta Takonypóc.
- És ha baj lesz? - kérdezte Halvér.
- Fogatlan az alfa. Hallgatnak rá. - mondtam. - Menjetek és szedjetek össze néhány fegyvert, amire szükség lesz. 10 perc múlva ugyan itt, de akkor más indulunk.
Mindenki elment, ahogy én is haza mentem a kardomért és néhány kapszuláért is. Otthon lefele menet anya megállított.
- Hablaty..
- Apa elmondta? - kérdeztem. - Figyelj anya. Ne aggódj miattam, visszajövünk mind, de ez most az éjfúriákért lesz.
- Tudom, fiam. - mondta. - Vigyázz magadra és a többikre is.
- Estére itt leszünk. - mondtam és kiléptem az ajtón. - Remélem.
Visszamentem a sulihoz, ahol már mindenki ott volt.
- Menjünk.

Fogatlan kontra Szilaj

Még mindig nem rész, tudom, de az is lesz a hétvégén.
Nos ma arra jutottam, hogy az Így neveled a sárkányodat összehasonlítom egy másik rajzfilmmel. A voksom pedig a Szilaj, a vad völgy paripájára esett.

Amit elsőként megemlítek, hogy mindkét film Dreamworks-os.

Tömören a Szilajról: Szóval maga a film arról szól, hogy egy vadló, egy musztáng beleszületik a Vadnyugat azon korába, amikor a vasutat építik. Mikor eléri azt a kort, átveszi a ménes vezetését, ami nem könnyű azért. Hisz a tisztség felelősséggel jár. Egy nap azonban emberek érkeznek az otthona közelébe és kíváncsi rá. Persze itt kezdődnek a kalandjai. Elfogják és elviszik egy lovas-katonai tábor féleségbe valahol a pusztába. Megpróbálják betörni, de egy született vadlovat nehéz. 2 nappal később egy indián fiú is odakerül, akivel megszöknek és elviszik a falujukba. Ott értetlenkedik magában egy sort, hogy a lovak miért vannak az emberekkel. Majd ott is megpróbál a fiú rá ülni, de nem jön össze neki se, egyenlőre. Aztán összeköti a saját kancájával, hogy az próbálja meg megszelídíteni egy kicsit. Persze az a poén benne, hogy a két ló egymásba szeret. Végül a fiú elengedi, amikor rájön sose fognak rá ülni. El is indulna haza és vinné magéval a felszedett kancát is, de itt jön a baj. A katonák akiknél volt rátámadtak a falura. Mindketten visszamennek, az egyik segíteni a másik csak azért, hogy ne essen az elsőnek baja. Igazi szerelem. De így is baja esik a kancának, mert lelövik és majdnem vízbe fullad, de a mi vagyis az én hős szerelemes lovam utána ugrik, hogy megmentse. Bár egy vízesés vagyis a gravitáció ellen még ő se tud tenni semmit. Végül megint elviszik, de ezennel egy vasút építő brigádhoz. Hajnalban fel kell vonszolniuk a lovaknak egy dög nehéz gőz mozdonyt a hegyre vagy dombra(ki minek nézi), ahol leesik neki, hogy merre is tart a vasút. Persze, hogy az otthona felé. Megakadályozza egyenlőre, hogy a vasút ne haladjon, de ez se tarthat sokáig. Elmenekül onnan, de majdnem odavesz a tűzbe, ami miatta lesz. De megmenti az indián srác és itt jön a nagy örömködés. Vagy két percig, mert persze, hogy a katonák se maradnak meg a seggükön egy helyen. Rájuk találnak és megint kezdetét veszi a hajsza. Itt persze hagyja a ló, hogy a srác felüljön rá, hisz ez a menet életre vagy halálra megy. Végül megmenekülnek és haza mennek a fiú falujához. Megjelenik a halottnak hit kancája és egy érzelgős búcsút vesznek a fiútól, majd elindulnak Szilaj otthona felé, ahol örömmel fogadják őket.

Tömören ennyi. Én ajánlom, hogy nézzétek meg, persze csak az aki még nem látta, mert teljesen szívbe szökő film, mint az Így neveled a sárkányodat.

De jöjjön az összehasonlítás.

Oké gondolom az első gondolatat a többségnek az, hogy ebben most mit kell összehasonlítani, hisz semmi közös pont nincs a studion kívül. Pedig... pedig van, csak oda kell figyelni.

Nos akkor lássuk.

Mindkettő először is egy amolyan most-nézd.meg-a-tájat képkockákkal kezdődik.

  

Ugye elkezdik mutogatni, hogy milyen is Hibbant, csak van az a  kicsi baj, de ez itt most mellékes, szerintem. Ugyan úgy, a Szilajban is a tájjal kezdik, amit egy kicsit elhúznak, de eszméletlen szép a táj, legalább is szerintem. Aztán ott van az is, hogy a főszereplők mesélik el a saját szemszögükből a történetet, részben, mert persze ott van a HTTYD-ben azok a jelenetek, amikor nem Hablaty van a középpontban, de nem baj. Nos egy kis mese van közben, de a Szilaj még annyival egészül ki, hogy bepillantás kapunk egy picit Szilaj gondolataiba időnként. 

Aztán ott van az a másik dolog amit előbb említenék meg, hogy van az a sas a Szilajban. Az a madár is egy olyan szirt alatt repül át, mint Fogatlan és Hablaty ez első éles repülésükön. Egy kicsit koppintottak, de nem baj. DW film. 

  

Nos ez is hasonlít a két filmben, de van még. Például, amikor Fogatlan a 2. részben Felhőugrónak rajzol egy jégcsappal, az a Szilajban úgy jelenik meg, hogy a kis Szilaj szomjas és a jégcsapok olvadt vízével kell beérniük. Na erre a kiscsikó fogja magát és egy hatalmas jégcsapot elkezd nyalogatni, de a nyelve hozzá fagy, mint Fogatlannak rajzolás közben.
  
A két kis értelmes cukiság. Akkor ott van, hogy a srác miután a ló megmentette az életét elindul megkeresni bármi áron őt, ugyan úgy, mint Hablaty Fogatlant, mikor lelőtte. Tagadhatatlanul DW film mindkettő.

És a végére hagytam a legfontosabbat. Van az a jelenet, amikor ugye Fogatlan megadja magát Hablatynak és a kezébe nyomja az orrát. Ez ugyan így benne van a Szilajban is. Csak ott a ló nem szelídül meg, mint később Fogatlan.

Nekem úgy ennyi fontos észrevételem volt a két film között. Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor oda le lehet írni, hogy melyik rajzfilmmel hasonlítsam össze legközelebb, ami kedvencünket. Nem csak DW-os lehet. Bármilyen, csak címet kérek, hogy le tudjam tölteni.

Rész hétvégén lesz, addig is sziasztok. :D

És jó olvasást.

Beindult az ötlet gyár!

Nos arra gondoltam, hogy azzal dobom fel az oldalt, hogy ugye a sztori mellett, hogy írok ilyen véleményeket. Nos még arra is gondoltam, hogy bármely észre vételt vagy hasonlóságot is a két film között, a sorozatokkal vagy más filmekkel ide leírom, hogy valamivel színesebb legyen az oldal.

Ez csak így jött. Szóval kicsit felturbózom a blogomat ezekkel, már ha tetszik nektek ez az ötlet.

Nyugodtan mondjátok az, hogy nem, ha nem tetszik nem sértődők meg, mert ugye ez csak egy ötlet, ami ha nektek teszik meg valósul. 

Mint eddig oda le várom a hozzászólásokat. 

És azt hiszem kezdek visszatérni, de ezt majd meglátjuk. Az ihletem visszatért, hogy elkezdtem újra nézni a filmet és a sorozatot. Előbb kellett volna tudom, de nem volt rá időm, eddig, de most van és folytatom az írást a Happy End-ig. :D

Nagyon köszönöm, hogy eddig is kitartottatok mellettem és a blog mellett.

Ti vagytok a legjobbak!!!!

Egy észrevétel

Hét végen újra néztem az Így neveled a sárkányod 2 részét és abba véltem felfedezni egy dolgot, ami nem biztos, hogy mindenkinek feltűnt, de lehet, hogy van akinek igen.

Szóval van az az ominózus jelenet, amikor a zablaagyar elrabolja Hablatyot Fogatlan nyergéből és elviszik Hablatyot. Fogatlan pedig lezuhan és sír Hablaty után. Majd jön néhány sárkány a víz alatt és elviszik Fogatlant is a Gnúvad barlangjába. 

az esedékes jelenet

(a végét nézzétek meg, mert ott a lényeg)

Ugye mindenki azt hiszi, hogy azok a sárkányok Forkatlanok, de igazából nem. Ez nekem is most tűnt fel. Azok a vízi sárkányok Tengeri Sokkolok.

Nos szóval igen belőlük van ott néhány, aki Fogatlan "segítségére" indulnak.

Nekem is onnan tűnt fel, hogy ezek nem Forkatlanok, hogy néztem a Race to the edge, 3.-5. évad most felkerült részeiben, persze felirattal láttam és abban szerepeltek. Erre mikor nézem újra a filmet, mondom magamba a Forkatlanoknak nem két fejük van és viszonylag kicsik, hisz egy Forkaltan nem éppen kicsi jószág, mikor már kifejlett példány, szóval nekem ez így feltűnt.

Nem tudom, hogy ez kinek tűnt fel eddig, de nekem csak most. Viszont lehet, hogy ezzel most mindenkinek valami újat mondtam. 

Ha lesz még ilyen észre vételem, akkor írok majd arról is.

Nos a rész a héten lesz valamikor remélem. Ezt most nem mondom ténylegesen biztosra, mert a héten végig dolgozok. Nem azt mondom, hogy fáradt vagyok meg minden, de haza jövök és kedvem sincsen semmihez, de írogatom, szóval hétvégére meg lesz a rész az tuti.

Addig is olvasgassatok egy kicsit vissza mint én, aki más azt se tudja mit írt :D

A véleményem 1. rész

Mondjuk úgy, hogy készülő félben van a következő fejezet, ami igaz is(kerek 3 mondattal, de halad). Szóval addig "gyorsan" összedobtam az első vélemény kifejtős nem-rész-részt :D


Szóval akkor itt az én személyes véleményem az Így neveled a sárkányod 1. részéről.

Szóval először is kezdem az előzetesekkel. Amik lejjebb vannak.

az egyik előzetes

és a másik

Ez ugye 2010-ben volt.
Hát, hogy is mondjam ez a két előzetes először nem nagyon hozta meg a kedvemet, hogy megnézem a filmet. Minden annyira más milyen, mint a filmben.
Valami olyasmi volt az első gondolatom, hogy "Sárkányok és vikingek egy filmeben? Hagyjuk." 
Utána persze lement a mozikban úgy, hogy nem néztem meg.
Igazából nekem az előzetes összevágásával volt bajom vagyis még most is van.
Egy kicsikét olyan össze-vissza, főleg a szinkron.
Hisz ott is beszélnek, ahol a filmben nem és ez egy kicsit zavaró legalább is szerintem.

Magát a filmet, talán két évre rá néztem meg, de úgy, hogy előtte a sorozatot kezdtem el nézni.
Mondtam is magamban előbb a filmet kellene megnézni, hogy tudjam mi is történt, hogy ott sárkányok vannak.
És megnéztem.
Fogatlan egyből a szívembe morogta magát.

De inkább mondom a saját véleményem a filmről.

Nos az eleje. Oké Dreamworks film, amiből én nem igazán szerettem filmeket, az egyetlen a Szilaj, a vad völgy paripája volt. De persze miután megnéztem egyre több Dreamworks-os filmet néztem meg. 

Tehát a történet elején lejátszódó folyamat ugye egy békésnek tűnő szigetet mutat be, az első két-három percben. Ezzel nincs semmi baj, én is élnék ott. Aztán jön a baj, a kártevők, vagyis a sárkányok. Én már a szúnyogoktól ki vagyok, de a Hibbantiak nem hagyják magukat. Életvitel. Kinek mi. És végül megjelenik Hablaty, a főhősünk. Kicsi, egy izom réteg sincsen rajta és mindenki csodálkozik, hogy él ilyen körülmények között. Na én is ilyen voltam. De mondjuk meg is értem, hogy bizonyítani akar, de nem magának. Hisz csak az apjának akar megfelelni, olyan fiú akar lenni, akire az apja vágyik. Ez érthető, melyik gyerek nem akar a szülei kedvére tenni? Senki se akarja azt látni, hogy a szülei miatta szégyenkeznek. Hablatynak ez felért egy kínzással, hisz nem mellesleg neki kell majd a törzset egy nap az apjától átvennie. És ekkor még nem nagyon meg felelő erre. A sárkányok nekem nagyon újak voltak. A Harry Potter volt az első amiben sárkányt láttam igazából. De ez mellékes. De mit mondjak ezek a sárkányok nekem szimpiben voltak, de kinek nem. Végül eltalálja Fogatlant a találmányával. Egy teljes pillanatig hisz abban, hogy minden megváltozhat az életében, de ne. Aztán jött az a pillanat, amikor Hablaty mindenki előtt leégette magát. Biztos jobban örült volna annak, hogy a sárkány végezzen vele, mint az apja szidalmának. Szegény fiú és ez csak egy átlagos reggel volt az életében. Senki se hisz neki, hogy valami tényleg sikerült neki ebben az életben. Én se hitem volna, de láttam. Szóval apa haza küldi, mert csalódott benne, tipikus szobafogság feeling. De a mi főhősünk nem szeret a fenekén megmaradni, így elindul meg keresni az éjfúriát, amit meg is talál, megkötözve. 

Mondom magamban szegény sárkány. Hát most nem az? Hisz csak azt teszi, amit az életben maradásához szükséges. Hablaty először megakarja ölni, de a szemébe néz és valami át fut rajta.

Én szerintem abban a pillanatban jön rá, hogy ő nem olyan, mint az apja, mint a faluja lakói, neki nem a sárkányölés a feladata. Neki valami teljesen más. Hisz ha képes volt úgy belenézni a sárkány szemébe, hogy nem egy gyilkost látott, hanem saját magát, aki retteg a következő lépéstől, közéjük tartozik? Nem. Hisz, mindenhol van egy kivétel, aki nem olyan, mint a többiek. És ez pont Hablaty. Hisz rá nézel és már rögtön tudod ő nem olyan viking, mint az apja. Valami nagy tett vár rá. Végül elengedi Fogatlant, aki ugyan azt látja Hablatyon, mint az előbb a fiú rajta. Nem bántja, csak a szívbaj hozza rá. Nálam akkor futott át az, hogy én nem csak elájultam volna, de ott helyben haltam volna meg, ha egy olyan sárkány üvölt a képembe, amiről szinte semmit se tudok és labilis a személyisége. Kösz inkább a halál, mint egy következő találkozás.

Végül mikor haza megy apa bejelenti, hogy mehet az arénába sárkányt ölni, persze erre ő már nem akar, még egy olyan halálközeli élmény, kösz, de inkább passzolom. Bár bele megy, inkább teljesíti az apja "kívánságát". Példa mutató egy gyerek. Szóval elmegy, de majdnem meghal már az első öt percben. Végül a fejében szöget üt az a mondat, hogy minden sárkány csak ölni akar. 

Kérdés : Ha minden sárkány csak ölni akar, akkor Fogatlan miért nem, akarta megölni? 

Például, mert nem csak ölni akarnak, hanem az ösztönük után mennek és azért portyáznak, persze azt leszámítva, hogy valami giga rondaság lakik a fészkükben, ami ha úgy tartja kedvét bekap egy-két sárkányt. Kösz, de ebből én se kérnék. Megkeresi Fogatlant, aki egy medencében van és nem tud elrepülni. Vajon ki miatt, Hablaty miatt, akit ez egy kicsit bánt. Másnap megint kimegy hozzá és végül, de kicsit döcögősen, de megbarátkoznak egymással.

Na abban vagyok a teljesen biztos, hogy mindenkinél ekkor jött el az, hogy legszívesebben ugrált volna örömében, még a moziban is. Annyira cuki egy jelenet volt. Ami persze egy életre szóló barátságot megpecsételt. Egyetlen mozdulat és egy életre szóló pajtit kap, egy vézna és mihaszna viking fiú. Biztos, hogy akkor meg volt benne az az érzés, hogy ő biztosan mindenki másnak és nem magának akar megfelelni. Hisz az előbb valami olyat tett, amit egy viking se tett volna meg a helyébe. De hé Hablaty, te nem egy átlagos viking vagy, erre rájöhetnél. Vágta volna mindenki a fejének. Otthon aztán minden este holt fáradtan a kiképzés után volt ereje dolgozni, hogy Fogatlannal repülhessen. Hát azért én is mindent megadnék. De ki nem? 

A kiképzésen egyre jobb lett, de ki miatt, persze, hogy Fogatlan miatt. Ami nekem úgy nagyon lejött abból, mait csinált, hogy ő nem nyerni akar, hanem annál inkább a sárkányokat védeni a többiektől. De én is azt tettem volna. Inkább a sárkányok, mint egy nép, ami utál, mint a bűn, bár addigra már sztár lett, mert tud bánni a sárkányokkal. Aha és előtte mi volt? Az első számú köz ellenség a sárkányok után. Végül apu is haza jött, csalódottan, mert nem találta meg a fészket. Szerintem jobban is járt azzal, hogy nem találja meg. 

Nekem most esett le valami Szerda este amikor újra néztem a filmet. Ugye sok hajó kiment már, de sose jöttek vissza. Mi van ha a sárkányok a támadássokkal akarták a vikingeket biztonságba tartani attól a csúnyaságtól?

Hablaty és Fogatlan első repülése is elérkezett, ami sikeres volt. Végül Hablatynak leesik az, hogy a sárkányok nem olyanok, mint amit tudnak róluk. 

Reakcióm : Tényleg Hablaty, most annak ellenére, hogy annyi időt Fogatlannal töltöttél.

Otthon egy élményben dús beszélgetést folytat az apjával és kap egy mellsisakot. Amit a másnapi utolsó próbán is visel. Itt dől el ki ölhet sárkányt. Astrid vagy Hablaty. Hablaty vagy Astrid. És Hablaty lesz az.

Újabb kérdés: Gothi nem lehet, hogy pont azért Hablatyot választotta, mert tudta, hogy mit csinál délutánonként? És azt akarta, hogy Hablaty megmutassa az embereknek, amire rájött?

Örök rejtély marad. Szóval mivel ő nyert úgy döntött, hogy elmegy, amit Astrid megakadályoz. Röviden: utána megy, meglátja Fogatlan, be akarja árulni Hablatyot, de ő megakadályozza, megmutatja milyennek a sárkányok és megtalálják a szigetet vagyis inkább Fogatlan az, aki megtalálja. De inkább megmutatja mi van ott.

És még egy kérdés: Tehát ugye az az ízé(tudom a nevét, de így nekem jobb) megeszi azt a szegény gronkelt, mert csak egy halat köp, be a lyukba. De Fogatlan sose vitt haza kaját neki és őt miért nem bántotta? Fél az éjfúriáktól a sárkány vagy mi? (ez is Szerdán esett le) 

Haza mennek és Astrid rohanna Pléhpofához. De ezt Hablaty nem engedi, Fogatlan miatt. Itt volt megint az a pillanat amikor én azt mondtam, csak most választod őt, helyettük. Oké te tudod. Végül időt kér holnapig. De az se volt elég. 

Utolsó próba, ahol Hablaty ki akar tálalni, de ez apuci miatt nem megy. Az se marad meg a fenekén, ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja. Megjelenik Fogatlan is, hogy megvédje Hablaty hátsóját, mindenkitől, de elkapják. 

Erre én a képernyőnek: Ember nem láttad, hogy megvédte a fiadat a haláltól, ami mellesleg majdnem miattad érte volna. Ha nyugton maradsz minden rendben lett volna és lett volna hamarabb egy tök fain Kampi. De nem neked is szerepelned kell.

Itt jön a baj. Hablatyot az apja kitagadja mondván. "Képes voltál összeállni velük. Nem vagy viking. Nem vagy a fiam."

A nagy ész Pléhpofa, ahelyett, hogy hallgatna az életben egyszer tényleg a fiára. Nem ő inkább megy a feje után és halálba küldi az egész szigetet. Példás.

De persze ki más, mint a kivetett fiú, aki mindenki terhére volt, menti meg a napot. Sárkányszelídítéssel. 

Megmenti Fogatlant, majd együtt. Ők ketten együtt bármire képesek, hisz ők Fogatlan és Hablaty. Ők a hihetetlen páros. Amíg a többiek azzal giga rondasággal voltak elfoglalva, addig Hablaty megbocsájt az apjának, de Fogatlan nem -nála a bocsánat nem ér fel egy egyszerű szóval, azt komolyan is kell gondolni- és megmenti szíve hölgyét a több méter magas zuhanástól. És itt veszi kezdetét az életre-halálra szóló csata. Le kell győzni a Vörös Halált. Ez kb olyan érzés lehet, hogy inkább ezer makacs éjfúria megszelídítése, mint a halál. De szó szerint kell ezt venni. Hisz a nevében is benne van, Vörös Halál. De azért, azért sikerül annak a két bal lábas, vézna senkinek megölni egy több ezerszer nagyobb sárkányt egy nála alig nagyobb sárkánnyal.

Bár ez a "csata" majdnem az életébe került, mindenki szeretett Hablatyának, de Fogatlan megmentette az élete árán is, hisz Hablaty majdnem vízbe fulladt, csak azért, hogy Fogatlan ne, még ha az azért is volt, mert azt a dögöt kellett legyőzniük. De Fogatlan megmentette Hablatyot, vagyis nagyjából. Pléhpofa bocsánatot kért a halottnak hit fiától, mire Fogatlan megmutatja, hogy nem is az, csak eszméletlen és féllábú, de él. Ami itt a lényeg. Visszamennek Hibbantra, de hogy? Hogy mennek vissza, amikor az a dög az összes hajót felgyújtotta? Vagy lemaradtam valamiről? Hablaty kap egy szép kis műlábat Bélhangostól. Amíg fel nem ébred, addig az egész sziget megváltozik. Mindenkinek van sárkánya. Ja még annak is aki soha a büdös életben nem akart megbékélni velük. Á csak mégis jobb egy fészeknyi sárkány a szigetre nem. Hisz segítenek bármiben. Legalábbis szerintem. Én is iszonyatosan örülnék egy Fogatlannak itthon, de nincs. Szóval Hablaty felébred és felfedezi, hogy otthon van, ahogy Fogatlan is. Majd az is, hogy kapott egy műlábat is. Kikecmereg a házból és nagyon meglepődik, hogy a sárkányokat és a vikingeket együtt látja, békében. Első gondolata: Tuti halott vagyok és ez a Valhalla.

De az apja biztosítja, hogy nem az, de csak egy kicsi kellett volna hozzá. Kösz ez kedves, megnyugtatta a lelki világom. Ismét olyan nagy sztár lesz, mint a kiképzés alatt, de most tudja is, hogy az igazság miatt. Az apja büszke rá, hisz talán mégis csak olyan fiú, akire vágyott, még ha nem is úgy, ahogy ő akarta. De egy nap biztosan remek főnök lesz belőle. Üdvözlik otthon, mint a falu hősét, hisz lényegében tényleg az. Szíve legkedvesebb hölgyétől megkapja élete első csókját. 

Az utolsó kérdésem(azt hiszem) : Ugye Astrid megcsókolja Hablatyot, ami annyit tesz ki, hogy ők onnantól kezdve az emberek szemében egy párt jelent. De a sorozatban meg nem azok, viszont a második részben igen. Ezt érti valaki vagy nem, vagy csak én vagyok ezzel úgy, hogy "mi van most velük"? 

Fogatlan kap egy teljesen új műfarkat és nyerget, amit rögtön fel is avatnak. Most mindenki tök Happy Hibbanton, hisz béke van és nyugalom. Semmi se zavarhatja meg a boldogságukat. Egy jó időre nem is lesz semmi baj. Még Hablaty is tök happy pedig ő féllábú lett.

"Nálunk Sárkányok vannak." 

Milyen jó egyesek nekik sárkányuk van, nekem meg egy elmebeteg macskám, amit néha valami megszáll és ideggörcsöt kapok tőle. 

Valaki passzoljon át nekem egy Fogatlan. Nekem is kell egy. Hisz olyan cuki.

Egy tömör vélemény: Lehet, hogy gyerek film, de ez inkább mégis a tiniknek és a felnőtteknek szól. Hisz egy 6 éves gyerek ebből nem igazán tud valamit felfogni. Mondjuk annyit, hogy egy vézna srác összebarátkozik egy sárkánnyal, amit a törzse nem néz jó szemmel, de majdnem meghal és végül minden jó lesz. De egy felnőtt vagy egy tinédzser már megérti a sorok mögé rejtett üzenetet. Ami nem csak arról szól, hogy barátság kötés, de valami másról is. Én csak ajánlani tudom ezt a filmet, bárkinek. Hisz beássa magát rögtön az ember szívébe magát. Ez egy olyan film amire majd lehet az mondani egyszer, hogy az örök klasszikusok közé kerülhet. Nem biztos, hogy mindenki így gondolja, de én igen. 

Az üzenete én szerintem: Szerintem ez a film azt üzeni, hogy attól, hogy valaki más, hogy mást tesz, mint te nem kell elítélni, hisz lehet rá jó oka.Előbb ismerd meg és utána ítéld el. Hisz lehet valaki egy csak feketében járó ember és te azt mondod róla, biztosan valami banda tagja, közben nem ez a valóság, hanem gyászolja a családját. 

Tehát az üzenete a filmnek még mindig szerintem:

Ismerkedj és utána ítélkezz.

Hisz a vikingek magukba elrakták, hogy a sárkányok csak ölni és pusztítani tudnak. Nem tudták, hogy miért portyáznak. Tudatlanul ítélkeztek, egészen addig míg Hablaty meg nem mutatta, hogy nem azok, akinek hiszik őket. Sárkányok, de ugyan olyan lények, mint mi. 

Valamint arról is árulkodik, hogy két teljesen más fajba tartozó személy egy olyan barátságot köt, amit senki se ért. Hisz Hablaty és Fogatlan barátsága annyira természetes, hogy az már nem lehet megmagyarázni. Ösztönösen védik a másikat a bajtól, nem akarja egyikőjük se, hogy a másiknak baja legyen. Ez már nem is barátság, hanem családi kötelék, egy olyan, amit nem lehet szavakkal elmondani. 

Nekem ez a véleményem a filmről. De lehet valakinek más. Mindenkinek meg van a saját véleménye erről vagy arról, amit tiszteletben kell tartani és nem fikázni miatta. Ha valaki annyira akarja írja le nekem a véleményét, oda le, hogy más is láthassa. Én kíváncsi vagyok mások véleményére is. 

Következő rész valamikor a héten lesz. Remélhetőleg.  Ha nem is most, de jövő héten biztosan. 

Valamint még az is az eszembe jutott, ha van rá vevő akkor felrakom ide a blogba a harmadik évad részeit felirattal vagy szinkronosan is, már ha akarjátok.

Várom a válaszokat lent.

Fejlemények

Nos szóval ugye nem is olyan rég - tegnap- kiraktam egy olyan nem-rész-részt, hogy küldjetek ötleteket nekem, hogy miként folytassam a blogom. És jó néhányan írtatok, jelemében ugyan azt csak másképp fogalmazva. De a lényeg ugyan az.

1. Legyen egy új szereplő, aki Hablaty és Astrid boldogsága útjába áll.
2. Történjen valakivel valami.
3. Vagy egy harmadik esett,  hogy már most kerüljenek a képbe a csapdászok( Eret, fia Eret :D )

Nos akik ezeket írták azoknak köszönöm és továbbra is jöhetnek az ötletek, nyitott vagyok bármire.

Viszont! Én arra gondoltam, hogy van most a sorozat új évada és abban van az a Viggo nevű ipse (aki nem tudja miről van szó ne haragudjon, de szóljon és elmagyarázom, ha akarja). Na szóval van ez a Viggo és mi lenne ha megjelenne valahogy, valamikor. Szóval ezen agyaltam egy kicsikét. Akinek tetszik az ötlet az írjon oda le ( kár, hogy gépen nincsenek olyan emojik, mint telon :( )
És arról is jöhet bármi, hogy akartok-e mást is látni ezen a blogon pl: vélemény kifejtést ÍNAS dolgokról(film, sori, más blogok)
De jöhet bármi ami kapcsolódik a mi szeretett kis sárkányos világunkhoz  :D

Nos Drága Olvasóim szeretettel várom a válaszaitokat oda le.
Bármivel kapcsolatban
Köszönöm, hogy támogattatok ennyi idő kihagyással is.
Nálatok jobb olvasókat nem is képzelhetne az ember.

Hablaty új élete 93. fejezet

Egy apró kis szösszenet Klaus szemszögéből, amit csak most sikerült kivernem a fejemből, amit sajnálok is, de azt hiszem beindult a kis vonat mozdonya és elindult Ihlet-szigetre :D

* Klaus *

Jobban nem kezdődhetett volna a napunk, minthogy Astridot keressük a szigeten, de tuti, hogy haza ment, mert már nem bírt várni és elment. Bár mondtam a többieknek, hogy biztos haza húzta a csíkot, de nem hitték el, ezért az egész szigetet végig járták.... nélkülem. Nem leszek hülye és feleslegesen lejárom a lábamat az erdőben. Dél múlhatott amikor vissza jöttek.
- Én megmondtam, hogy már rég Hibbanton van. - mondtam, ahogy beléptek a házba.
- Akkor nekünk is mennünk kellene. - mondta Halvér.
- Mennünk hát. - mondtam.
- És szerinted téged ki vinne el? - kérdezte Takonypóc.
- Nekem aztán mindegy mert ha itt hagytok apám úgy is vissza küld valakit és akkor kell elvinnetek. - mondtam.
- Vicces. - morogta Takony.
- Ez tény volt, nem vicc. - morgom.
- Jót röhögtem, inkább menjünk. - morgott, mint az apja.
Le se tudnák tagadni egymást az holt biztos. De ez mondjuk ránk is igaz Hablattyal. Úgy egy óra múlva már mindenki összeszedelőzködött és elindultunk haza. Nagy " szerencsémre " a ikrek vittek el. Esküszöm ha normálisan repültek volna leütöttem volna őket, de ők ketten és a normális két, nagyon távoli világ. Mint Hablaty és a biztonság. Délutánra már otthon is voltunk, szóval csak azt a " kevéske " időt kellett kibírnom az ikrekkel. Több ilyen alkalom soha többet nem lesz. Igazából magyaráztak valamit nekem, de nem figyeltem rájuk. A félelmem mellettünk nagyobb volt, mint bármikor. Senki se volt kint a szigeten, hisz a már a vendégek is megérkeztek és a tanácskozást egyikünk se akarta megzavarni így mindenki ment a maga dolgára. Én a faluban bóklásztam, míg bele nem futottam egy ismeretlen arcba.
- Szia, még nem láttalak a szigeten. - mondtam, ahogy közelebb mentem.
- Csak most érkeztem. - válaszolta.
Szóval az egyik vendégünk
- Akkor nem az ülésen kellene lenned? - kérdeztem egy kicsit zavartan.
- De, csak az ilyenek nem az én világom. Otthon se bírtam az ilyeneket. - válaszolta őszintén.
- Értem, akkor a szigetet méred fel? - kérdeztem.
- Igen, azt hiszem ez lesz az új otthonom. - vallta be.
- Miért? - kérdeztem vissza döbbenten.
Miért lenne szüksége arra, hogy Hibbant legyen sz új otthona.
- A falunkat elpusztították és egyedül én és a törzsfő gyerekei élték túl. Mind külön utakra jutottunk és én ide jutottam egy biztonságosabb élet reményében. - válaszolta.
Gondolhattam volna, hogy valami ilyesmi történt, ha új otthonra van szüksége. Szerencsétlen lány, mindenét elvesztette.
- Ha apámnak is ezt mondod bele fog egyezni. - mondtam. - Elfelejtettem bemutatkozni Klaus vagyok.
- Niklaus? - kérdezte.
- Igen, de nem szeretem ha így hívnak, maradjunk csak a Klausnál. - mondtam.
Még Hablatynak se hagyom, hogy így hívjon. Nem tudom miért.
- Én Tatia vagyok. - mondta.
Hát legalább nem egy ocsmány név ami elüldözi a trollokat.
- Érdekes név. Erre felé a legegzotikusabb név az Astrid volt. - mondtam.
- Ha nem bánod fel tennék egy kissé személyes kérdést. - mondta.
- Ahogy akarod. - intettem, hogy csak bátran.
- Odin örököse a testvéred, nem igaz? - kérdezte
Na jó ez egy kicsit váratlanul ért, de úgy tűnik vele már találkozott, de biztos csak futólag..
- De az. Hablaty, ő más, mint mi, de az otthonáért mindent megtesz. Ezt más nem egyszer bizonyította. - mondtam. - De régen nem volt ilyen és a helyzet se Hibbanton. Minden neki és Fogatlannak köszönhető.
Tuti, hogy ilyen tisztelettel még nem beszéltem Hablatyról, de mindent el kell kezdeni valahol.
- Fogatlan? - kérdezte és így vissza rángatott a valóságba.
- A sárkánya. - válaszoltam.
- Furcsa név. - mondta.
Nekem mondod az a kis bestia tutira nem Fogatlan, max akkor ha nem támadni akar valakit.
- Az ilyenekhez is csak ő ért, de ezért is más, mint mi. - mondtam.- Ha nem haragszol nekem mennem kell, de remélem még találkozunk. - indult el haza
- Azt én is remélem. - mondtam. - Hé, nem szokás bemenni egy gyűlésre.
- Haza megyek, de ez más nem most kapom meg először. - fordultam vissza. - Hát akkor a mihamarabbi viszont látásra.
- Igen. - intettet felém.
Alig tettem be a lábam a házba, de Hablatyék is megjöttek. Nem csak ők lepődtek meg, hogy látnak, hanem én is. Beszélgetésbe elegyedtünk, majd apa is meg jelent. És Hablaty be számolt neki amit a mai napon megtudott. Jó tudni, hogy egész végig egy áruló volt a szigeten. Sose kedvelte az új életmódunkat, de azért nem hittem volna, hogy valaha erre is képes lesz. Apa megint elment és így hárman maradtunk. Végig mértem őket és a pillantásom megakadt Astrid nyakában logó medálon. Szóval kéztörés nélkül sikerült megkérnie a kezét, örülök. Végre boldog lehet a bátyám.
- És milyenek a jövevények? - kérdeztem, mintha nem találkoztam volna eggyel.
- Astrid bátyán és egy lányon kívül senki más nem viking. Valahonnan messziről jöttek. - mondta.
Történetesen találkoztam azzal a lánnyal és talán itt is fog élni. De ezzel nem akartam felvágni.
- Talán a menyasszonya. - vettette fel Astrid.
- Nem hinném, hogy az lenne, elég távolság tartó volt mindenkivel. Mintha félne itt. - mondta Hablaty.
Nem tudhatjuk, de remélem nem.
- Mert te nem rettegnél egy sárkányokkal teli szigeten, főleg ha elsőként egy éjfúriát látsz meg. - torkolt le Astrid.
- Én csak azt mondtam amit láttam. - tartotta fel a kezét és kezdtek úgy viselkedni, mintha ott se lennék. - De nem hiszem, hogy félnék csak meglepődnék. Legutóbb se riadtam meg néhány éjfúriától.
- Melyik legutóbb? - kérdeztem, hogy tudják nincsenek egyedül.
- Amikor Igor elvitt magával. - mondta.
- Aha. - morogtam és indultam volna el.
- Azt ugye tudod, hogy holnap te viszed körbe az embereket helyettem. - mondta.
Mi van, hagyjál már. Ez a te feladatod most.
- Mert? - kérdeztem értetlenül.
- Mert holnap elmegyünk innen, hogy egy nap nyugta legyen mindentől. - szólt közbe Astrid. - Ne mondd, hogy te is elfejteted a születésnapját.
- Lehetetlen, hisz az enyém előtt van. - mondtam. - De a rá következő nap a tied.
- Tudom. - mondta.
Elindultak fel, de megállítottam őket.
- Astrid miért nem vagy otthon? - kérdeztem poénból.
- Kerülöm Anint. - válaszolta Astrid.
- De valahol csak kell aludnod. - mondtam.
- És lesz is hol aludnia. - válaszolta. - És ne kezdj bele semmi hülyeségbe, fáradt vagyok hozzá. - szólt rám amikor látta, hogy szólni akarok.
- Legyen szép estétek. - mondtam mosolyogva.
- Hülye. - morogta Hablaty, majd felmentek.
Nem sokkal később már én is fent voltam és aludtam. Megerőltető egy nap volt, főleg, hogy az ikreket kellett elviselnem.
Másnap korábban keltem, mint bárki, na jó talán Hablatynál és Astridnál  nem. Ők... ők már biztosan messze járnak és rajtam röhögnek. Nem lehetne jobb napom, minthogy olyanokat vezessek körbe a szigeten, akiket még életemben nem láttam, de ilyen egy törzsfő fiának az élete. Vagy az olyan, mint Hablatyé. Nem tudnám meg mondani.
Reggeli után már vezethettem is körbe az ismeretleneket a szigeten. Élményben dús egy délelőtt volt. Bár ahhoz képest, hogy nem a Szigetvilágba tartoztak nem voltak tájékozatlanok. Egyedül az a Tatia nevű lány, aki elméletben itt fog élni nem volt a csoportban. Gondolom apámmal beszél, hogy maradhat-e itt? Mint biztonságos helyen. Nem akarom fikázni most Hibbantot, de sárkányokkal élünk együtt, ami hol jó és hol nem. Szóval nézzük azt az oldalát, hogy mikor, hogy biztonságos ez a hely. Ha nem a sárkányok támadnak minket, akkor valamelyik ellenséges nép. Ebben mi a biztonságos? Bár nézzük azt is, hogy kinek mi a biztonságos. Ne de ez van, mi ehhez szoktunk, szóval nekünk ez a biztonságos. De egy új embernek ezt megszokni nehéz lesz. Legalábbis szerintem.

Ötlet gyűjtés!

Arra kérnélek titeket, kedves olvasóim, hogy akár ide, hozzászólásba, akár e-mailbe írjatok nekem ötleteket, -ha nektek is van persze- hogy mivel vagy, hogy folytassam a sztorit. Bármilyen ötlet, mini sztori, akár mi jöhet. Elfogadok bármit.

e-mailba ide írjatok nekem:

narancsmandarin4@gmail.com

Bárki írhat bármikor, bármeddig.

Szóval akkor ide vagy e-mailba írjatok nekem nyugodtan.

Ha valakijét érdekesnek találom, akkor írok neki (itt vagy e-mailban) hogy fejtse ki egy kicsikét, hogy én is átlássam.

Előre is köszönöm mindenkinek, aki írni fog.

Még élek!

Hello mindenkinek!
Tudom, tudom több mint fél év,e nincs semmi. De meg van rá az okom.

1. Nincs már annyi időm írni.
2. Nincs semmi ihletem.
3. Oké, nyári szünet van, de dolgozok - sajnos - 
4. Még mindig nincs ihletem

Viszont amint lesz, próbálok kiadni valami olvashatott az ujjaim közül.

Kérnék tőletek valamit drága még most is oly buzgón olvasóktól. 

Lehet haragudni fogtok, de meg is értem.

Kezdtem egy új blogot és ha érdekel titeket az ottani írásom, akkor kérlek nézetek be.

Csak most kezdtem, és örülnék neki ha egy-gy olvasó innen is benézne oda.

Nektek csak egy kis kattintás, nekem egy nap happy feeling :D

Szóval hálás lennék nektek.

A link lejjebb található.

megint egy blog tőlem :D

Oké tudom nálam az ihlet mindig valami más formában jön, mint kellene, de ez van. Mindenki más.

Nagyon köszönöm, ha benéztek. 

Köszönöm azt is, hogy még most is nagyon, nagyon várjátok a részeket itt(amik nem tudom mikor lesznek, de igyekszem a fejemet jobban az asztalba verni, csak képletesen - azt hiszem - hogy legyen valami)

Amíg nem jelentkezek - ami nem tudom meddig tart - jó nyári szünetet és talán jó iskola kezdést is, de ebben nem vagyok biztos. Nos akkor valamikor megint jelentkezek.

VALAMIVEL, VALAMIKOR.

Még egyszer köszönök mindenkinek mindent és ha benéztek az új blogra az is nagyon megköszönöm.